2010. január 14., csütörtök

kibontogatom a kutya kötelékét, sétáljon, repüljön egyet, nem élhet örökkön láncra verve

izgalmasak az emberek, egy pillantás az ablakon ki, s máris megváltozik kissé a hangulatom, csupán két égimeszelőt láttam

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blogarchívum