2010. február 12., péntek

A szeretet táplál, megbocsát, utat mutat, ha megbotlunk, elmondja, miként csináljuk, hogy legközelebb jobban menjen – türelemmel, lassan, építően. Amíg kicsi a gyerek, ideális esetben az anya, apa mutatja meg ezeket. Ahhoz, hogy ezt megmutathassa, meg kell lennie a szülőben is. Azaz, elegendő szeretettel kell rendelkeznie ahhoz, hogy adni tudjon. Ha nem kapott belőle eleget, és nem dolgozott azon, hogy többet hozzon ki magából, nagyon nehezen tud adni is. Ha nem tudja megmutatni a gyermeknek, hogyan lehet feltöltődni, hogyan adhat szeretetet önmagának is, akkor a szeretet áramlása akadozik, időnként meg is szakad.

Kiben mennyi a szeretet, és mitől függ annak mennyisége? Felnőttkorig annyi, amennyit kaptunk szüleinktől, tanárainktól, barátoktól, egyszóval a környezetünktől, illetve amennyit be tudtunk fogadni. Kinek szeretetmorzsák jutottak, kinek torta.

Általánosságban elmondható, hogy azok, akik elegendő szeretetet kaptak, felnőttkorukban kiegyensúlyozottabbak, tudják, mit akarnak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs min magukon dolgozni! Azok, akik morzsákat, vagy tortaszeleteket kaptak, önbizalomhiánnyal, labilitással indulnak a nagyvilágba.

Mindenkinek saját felelőssége, hogy boldogan, vagy boldogtalanul éli életét. Önmagunk érdekében azonban egyetlen esélyünk a valódi boldogságra, ha megtesszük önmagunk „tágítását” – a szeretet egyre nagyobb beengedését magunkba, azaz annak tanulását.

Nagyon sokan boldogok, tudják, hogyan kapcsolódjanak természetesen másokhoz, tudják, hogyan bánjanak a szavakkal, hogy az építő jellegű legyen. Mások viszont csak keresgélnek, próbálkoznak.

Hogyan tegyünk hát szert elegendő szeretetre?

Először meg kell szeretnünk magunkat. Ahhoz, hogy megszeressük magunkat, meg kell ismernünk önmagunkat, hogy pontosan azt adhassuk magunknak, amire szükségünk van ahhoz, hogy egyensúlyban maradhassunk. Ha egyensúlyban vagyunk, tudunk adni.

Megismerjük határainkat, és azokat folyamatosan lépésről lépésre tágítjuk, megismerjük belső világunkat, dühünket és örömünket – csak ez után leszünk képesek elfogadni másokat is, és szeretni másokat, azaz adni a szeretetet.

Minden, ami ahhoz segít, hogy megismerjem önmagam, ezáltal megszeressem önmagam, és kihozzam magamból a maximumot, az gazdagítani fogja a világot.

erdély.ma-ról

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blogarchívum