2010. február 21., vasárnap

ritka-ritka pelyhekben szállingózik a hó lefele, ahogy kell

tegnap sorozattal és kajával altattam el magam, ma már okos filmet néztem, sőt.. nem csak okos, érzelmes is volt, Darwin élete inspirálta.. közben s utána rossz döntéseim elfogadásán gondolkoztam, s azon, hogy tudatosabban mérlegeljem a tetteim következményeit

fiatal apuka sántikál a kicsi gyermekével.. a pöttöm saját ritmusában lépeget, apja félregörbülve fogja a kezét.. nyomoréknak néz ki, úgy igyekszik egy szinten lenni gyermekével.. meghatóak a férfiak

közben a Trillák ismétlését hallgatom a rádión.. érdekes olyan embertől tanulni, aki amúgy antipatikus, vagy olyan nőnek a hangjától megnyugodni, akinek a fizikai megjelenése meglehetősen visszataszító

A. szerint nem kell sokat beszélni.. jók azok a pillanatok, amikor annyira jól vagy valakivel, hogy csendben élvezed mellette a létezést, a közelséget, ugyanakkor az emberek általában beszélgetés révén hangolódnak egymásra.. nem kívánnék olyan életet magamnak, amelyben háttérbe szorulnak a szavak

szellőztetek, eszembe jut, hogy már kétszer hagytam nyitva az ablakot, miközben meg voltam győződve, hogy jól bezártam.. vicces, hogy a rengeteg határproblémám ilyen konkrétan megnyilvánul az életteremben.. de már van zár az ajtómon, nagy lépés, azt ünneplem, a többi hiányosságon pedig apránként dolgozok

a téma, amit nehezen kezdek el akár végiggondolni is.. közben elkezdtem keresgélni valamit.. szokásos menekvés, sza' arra bukkantam véltelenszerűen: "egyél szart, százmilliárd légy nem tévedhet".. összefüggést lehet találni, hagyjuk, a lényeg, hogy eltűnt, teljesen, számomra, halogattam az olvasást, nehéz volt, másra koncentráltam, dolgoztam, szaladtam, s álmodoztam

sűrűsödik a hóhullás, sürget a munkám, úgy gondolom, hogy mindent megtettem, amit tehettem, hogy barátságunk átélje az ellentmondásokat

emberi kapcsolatok terén még sok tanulnivalóm van

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blogarchívum