két napja írtam naplóim egyikébe:

Tíz éve, hogy először szerelmes lettem, azóta még fellángoltam néhányszor, és minden alkalommal más, különleges, szép volt, mégis rosszul esett, hogy nem maradhattam azzal, kiért lelkem először borult virágba.

egyik oldalam háborog, hogy a világ olyan, amilyen, másik pedig alkalmazkodni próbál

*******

a könyv, amit fordítok arról beszél éppen, hogy mennyire fontos a hit, hogy egyre több tudományos kísérlet támasztja alá a vallás pozitív hatását.. nyilván van egy sor jó vonzata a dolognak, különben nem jelent volna meg világszerte mindenhol, és nem tartott volna évezredeken keresztül.. közösségösszetartó tényező, személyes biztonságérzetet, nyugalmat, értelmet adó gondolat.. igen, összetart bizonyos közösségeket, melyek aztán harcolnak egymás ellen.. a csoportosulás egy közös ellenséggel szemben a vallástól függetlenül jellemző volt az emberekre, egyike azon káros tulajdonságoknak, amelyek fölé kell emelkednie lassan az emberiségnek.. a biztonságérzet, nyugalom, értelem roppant lényeges szerepet tölt be az ember életében, ezért is fontos, hogy valós alapokra építsen, ne téveszmékre, elég fejlettek vagyunk már ahhoz, hogy bizonyos tényállásokat megértsünk, elfogadjunk, nyugalmunkat, egyensúlyunkat a folyton változó természet törvényeivel összhangban találjuk meg

*******

a szerelemmel kapcsolatban is hamis, misztikus gondolatokat ültetnek el mélyen befolyásolható agyacskánkba olyan korban, amikor mindent magunkba szippantunk, nem kérdőjelezünk, fel se tevődik bennünk, hogy hazudhatnak nekünk, ámíthatnak.. a gyermekkorban rögzült elképzeléseket a legnehezebb megváltoztatni.. gyakran banális, nevetséges dolgok is lehetnek, mint a kék szemekhez társított megbízhatatlanság.. természetesen nem létezik ilyen összefüggés, mégis beugrik ahányszor kék szemeket látok, kiráz tőlük a hideg, és ez csak egy apróság.. mikor arra gondolok, hogy a vallásos ember gondolkodását milyen mélyen meghatározzák a beépített téves összefüggések, sajnálom őket, nem őrültek, tudják, hogy valótlan dolgokban hisznek, csak túlságosan nehéz elengedni a megszokott, kellemes emlékekhez kapcsolódó valótlan építőelemeket

*******

A doxazma (téveszme, téves eszme, fixa idea) fogalmát egy a gondolkodásban felismerhető, sajátos tartalmi csoport köré szerveződő, irreálisnak ható gondolatképződmény leírására használjuk, melynek igazságához az egyén makacsul ragaszkodik.

A fogalom hatóköre alá azokat soroljuk, akik képtelenek elismerni saját igazukhoz való ragaszkodásuk mellett, hogy akár tévedhetnek is.

Religiózus: vallási tartalmak köré szerveződő gondolkodás, mely túlzó, irreális, valamint az életvitelében gátolja az egyént.

Wikipédia